Sok magyarságára büszke ember mondja, milyen hatalmas is a magyar nyelv szókincse. Node mi is az a szókincs? A szókincs első megközelítésre valami olyasmit jelent, hogy az adott nyelvben használt szavak összessége. De mi is számít szónak? És mi számít magyarnak?

Külön szavaknak minősülnek-e a szótövek ragozott alakjai (írok, írsz, írnék, írva)? Az ember hajlamos azt mondani, hogy inkább ne tekintsük őket szónak. És azok a szavak, amelyek ragozás során új jelentéstartalmat kapnak (író, irat, irka)? És mi a helyzet azokkal a szavakkal, amelyekről régen elfelejtettük, hogy ragozott alakok? Vajon a piros önálló szó-e, hiszen a pír szóból származik, amiből a pirul szó is.

Az összetett számnevek szónak minősülnek-e, mert ha igen, akkor majdnem végtelen szavunk van. A tizennyolc, az ezerháromszáznegyvenhét vajon szó-e? Ha nem, akkor csak az egy, kettő, ..., kilenc, tíz, száz, ezer, millió, milliárd szavunk szó? Vagy azért a húsz, harminc, negyven még belefér?

Az összetett szavak, állandó szókapcsolatok vajon külön szónak minősülnek-e? Hiszen saját, a tagjaitól eltérő jelentésük van. Az autópálya, a személyi igazolvány vajon önálló szó-e? No és a csipesz, ami alapvetően a csiptető eszköz összevonásából született? Vagy az elnök, ami az elöl és az ülnök szó összevonásából keletkezett? Vagy a talaj, ami a talpam alja összetételből?

A hangutánzó- és indulatszavakkal mi a helyzet? Szó-e az, hogy brrrr, zümm, ajnye, hú, oh, csuhaj?

A nevek vajon szavak-e? Önálló, szókincset bővítő szó-e a Mátra, Duna, Budaörs, Béla, Széchenyi szavunk? No és mi a helyzet a cég- és intézménynevekkel, mint MOL, APEH? Jó, ezek mozaikszavak, de tényleg, szavak-e a mozaikszavak? És a magyar szavakból képzett fantázianevekkel például mi a helyzet?

Szó-e az, amit mondjuk a nyelvújítás során egyszer kitaláltak, papírra vetettek, de aztán eltűnt a süllyesztőbe? (mondolat)

Külön szónak minősülnek-e a tájszólásban használt szavak? A krumpli, burgonya, pityóka, kolompér szavunkat még önálló szónak érezzük. De például a népi furulyának annyi neve van szinte, ahány falu: sültü, flúta, szőtü… A pakulár (juhász), a purkár (disznópásztor), havalygat (vígasztal) szavunk szavak?

A szlenggel mi a helyzet? Külön szó-e mondjuk a chateken divatos vok (vagyok)?

Szónak minősülnek-e a régi, már kihalt szavak, amelyek több száz éves írott emlékeinkben találhatók?

Két szó-e a vár szó? Hiszen két értelme van (várakozik, és várkastély értelemben). És mi a helyzet azokkal a szavakkal, amelyeknek több értelmezése is van? Például a lélek a lelkesül szóban egészen mást jelent, mint a görög filozófia lelke. A gyümölcs is mást jelent köznapi értelemben, mint botanikai értelemben. (Lásd a klasszikus kérdést: gyümölcs-e a paradicsom.) A tűz is mást jelent, ha előttem ég, és ha bennem. Akkor a tűz is két szó? Ha nem, akkor mi a helyzet a tűz szóval, mint igével? A tűz a nap kifejezés vajon nem a főnévből, a tűzből származik-e? A bolygó is mást jelent asztronómiai és asztrológia értelemben. (Ez utóbbiban a Föld nem bolygó, viszont a Nap és a Hold igen.) Az energia is mást jelent a tudomány nyelvén, mint hétköznapi értelemben. Ha nincs energiám arra, hogy írjak egy könyvet, akkor az nem azt jelenti, hogy fizikailag képtelen vagyok rá, mert keveset ettem, vagy mert az izomzatom nem képes felemelni a tollat.

És eddig még csak a szavak szó voltán, szókincsbővítő voltán tanakodtunk. Hol van még az a kérdés, hogy egy szó magyar-e, vagy sem, azaz a magyar szókincshez tartozik-e, vagy sem?

Mitől válik egy szó magyarrá? A fájl magyar szó? Határesetnek tartjuk. És a poszt, a trackback, ha már blognál tartunk? (Tényleg, a blog magyar szónak tekinthető?) No és ha ezek nem magyar szavak, akkor mi a helyzet a csütörtökkel, a kamrával, spejzzel? Hiszen ezek is idegen eredetűek. Az überel szó magyar szó? No és a kvalitás, a fragmentálódás, kvantum? Az oxigén magyar szó?

Itt is kérdés a szleng. A floodol például magyarul ragozódik, mégis angol szóból ered, és van magyar megfelelője (eláraszt). Viszont vannak olyan szavak, amelyek nem igazán írhatók le röviden, például a laggol. (Akadozva működik, a folyamat rövid időközökre nem látható.)

Ha a tulajdonnevek szavak, akkor magyar szó-e a Bécs? Hiszen csak magyarul hívjuk így. És a Párizs? Ezt is kicsit máshogy írjuk, mondjuk. És az Elba, Antarktisz?

Apropó ha nem tekintjük a tulajdonneveket szónak, akkor a szendvics szó-e? És a dízel? Vagy mi a helyzet a zsilettel, és a vincseszterrel? Hiszen ezek tulajdonnevekből váltak köznévvé.

Mi a helyzet azokkal a szavakkal, amelyeket a külföldre került magyarok vettek fel, és használják? Mikor a parasztbácsi kiment Ámerikába, akkor ugye látott ő ott kocsit, meg utat, de az nem ugyanaz volt, amit otthon kocsinak és útnak neveztek, így az angol megfelelőjét vette át. Így született az új magyar(?) mondat: Drájvoltam a káréval a hájgvéjen.

Még egy érdekes kérdés. Ha nem a magyar szókincset, hanem egy adott ember szókincsét nézzük, akkor beleszámoljuk e azt a szót amiről nem tudja, hogy egészen pontosan mit jelent, de néha (félre)használja? (Például rendszeresen hallom a snassz szót furcsa értelmezésben, olyannyira, hogy egy külön bejegyzést érdemelne.)

Összefoglalva, hogy mekkora is a magyar szókincs, ez nem éppen meghatározható dolog. Nyelvek szókincsét össze lehet hasonlítani, mondjuk ha elemezzük a napilapokban, irodalmi művekben található szavak számát, de ez csak összehasonlításra jó. Képtelenség megmondani azt, hogy mekkora egy adott nyelv szókincse, hiszen ehhez definiálni kellene mit jelent az, hogy önálló szó, és mit jelent azt, hogy magyar, márpedig ha valaki ezt definiálja, akkor az nem triviális, más mondhatja azt, hogy ő mást ért önálló szó alatt.

Furcsa. Van egy első megközelítésre egyszerű fogalmunk, hogy szókincs, és ha jobban megvizsgáljuk, nem is igazán tudjuk megmondani, mit is jelent ez a szó. Vajon mennyire vagyunk biztosak akkor olyan fogalmak jelentésében, amelyek első megközelítésben sem tűnnek egyszerűnek?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.